A VezĂșv Kr. u. 79-es kitörĂ©se sorĂĄn eltemetett dĂ©l-itĂĄliai vĂĄros, Pompeji romjai Ă©s a közöttĂŒk lenyƱgözĆ bĆsĂ©gben megtalĂĄlt rĂ©gĂ©szeti leletek egyedĂŒlĂĄllĂł bepillantĂĄst nyĂșjtanak a RĂłmai Birodalom mindennapjaiba. A szerzĆ, a televĂziĂłs ismeretterjesztĆ mƱsorokbĂłl is jĂłl ismert Mary Beard cambridge-i ĂłkortörtĂ©nĂ©sz professzor szĂĄmos forrĂĄs Ă©s kĂ©p segĂtsĂ©gĂ©vel, ĂłriĂĄsi anyagismerettel, rendkĂvĂŒl olvasmĂĄnyosan Ă©s eleven, szemĂ©lyes stĂlusban, sok-sok egyedi törtĂ©neten keresztĂŒl mutatja be Pompeji Ă©letĂ©nek szĂĄmos vonĂĄsĂĄt. Az utcĂĄkat Ă©s Ă©pĂŒleteket, a lakĂłhĂĄzak dĂszĂtĂ©sĂ©t Ă©s a falfestmĂ©nyeket, a vĂĄros politikai Ă©s tĂĄrsadalmi szerkezetĂ©t, a szĂłrakozĂĄsi formĂĄkat a gladiĂĄtorjĂĄtĂ©kokkal Ă©s szĂnhĂĄzi elĆadĂĄsokkal, âa test gyönyöreitâ az Ă©tkezĂ©si szokĂĄsoktĂłl a szexuĂĄlis kultĂșrĂĄn ĂĄt a fĂŒrdĆkig, valamint az istenek tiszteletĂ©nek formĂĄit. Mindeközben a kötet leszĂĄmol szĂĄmos mĂtosszal Ă©s tĂ©vhittel is, kezdve rögtön a kitörĂ©s idĆpontjĂĄval (mely valĂłszĂnƱleg kĂ©sĆbbre esett, mint azt a törtĂ©nĂ©szek gondoltĂĄk), Ă©s a kitörĂ©s követelte ĂĄldozatok szĂĄmĂĄval (mely feltehetĆleg kevesebb mint tĂz szĂĄzalĂ©ka volt a vĂĄros összlakossĂĄgĂĄnak, tekintve, hogy a többsĂ©gnek sikerĂŒlt elmenekĂŒlnie). A szerzĆ legfĆbb cĂ©lja, hogy amennyire csak lehet, közel hozza a mai olvasĂłhoz a Pompejiben egykor Ă©lt embereket, akiknek Ă©letĂ©t nyomon követve meglepĆen sokszor magunkra ismerĂŒnk.
A VezĂșv Kr. u. 79-es kitörĂ©se sorĂĄn eltemetett dĂ©l-itĂĄliai vĂĄros, Pompeji romjai Ă©s a közöttĂŒk lenyƱgözĆ bĆsĂ©gben megtalĂĄlt rĂ©gĂ©szeti leletek egyedĂŒlĂĄllĂł bepillantĂĄst nyĂșjtanak a RĂłmai Birodalom mindennapjaiba. A szerzĆ, a televĂziĂłs ismeretterjesztĆ mƱsorokbĂłl is jĂłl ismert Mary Beard cambridge-i ĂłkortörtĂ©nĂ©sz professzor szĂĄmos forrĂĄs Ă©s kĂ©p segĂtsĂ©gĂ©vel, ĂłriĂĄsi anyagismerettel, rendkĂvĂŒl olvasmĂĄnyosan Ă©s eleven, szemĂ©lyes stĂlusban, sok-sok egyedi törtĂ©neten keresztĂŒl mutatja be Pompeji Ă©letĂ©nek szĂĄmos vonĂĄsĂĄt. Az utcĂĄkat Ă©s Ă©pĂŒleteket, a lakĂłhĂĄzak dĂszĂtĂ©sĂ©t Ă©s a falfestmĂ©nyeket, a vĂĄros politikai Ă©s tĂĄrsadalmi szerkezetĂ©t, a szĂłrakozĂĄsi formĂĄkat a gladiĂĄtorjĂĄtĂ©kokkal Ă©s szĂnhĂĄzi elĆadĂĄsokkal, âa test gyönyöreitâ az Ă©tkezĂ©si szokĂĄsoktĂłl a szexuĂĄlis kultĂșrĂĄn ĂĄt a fĂŒrdĆkig, valamint az istenek tiszteletĂ©nek formĂĄit. Mindeközben a kötet leszĂĄmol szĂĄmos mĂtosszal Ă©s tĂ©vhittel is, kezdve rögtön a kitörĂ©s idĆpontjĂĄval (mely valĂłszĂnƱleg kĂ©sĆbbre esett, mint azt a törtĂ©nĂ©szek gondoltĂĄk), Ă©s a kitörĂ©s követelte ĂĄldozatok szĂĄmĂĄval (mely feltehetĆleg kevesebb mint tĂz szĂĄzalĂ©ka volt a vĂĄros összlakossĂĄgĂĄnak, tekintve, hogy a többsĂ©gnek sikerĂŒlt elmenekĂŒlnie). A szerzĆ legfĆbb cĂ©lja, hogy amennyire csak lehet, közel hozza a mai olvasĂłhoz a Pompejiben egykor Ă©lt embereket, akiknek Ă©letĂ©t nyomon követve meglepĆen sokszor magunkra ismerĂŒnk.